Pszichológushoz? Én aztán minek menjek oda?

Amikor a munkám hasznosságáról beszélek sokszor találkozom azzal az kifogással, hogy csak beszélget a pszichológus a klienssel, amire ugyanolyan jók a barátok és a családtagok is. Ezt az állítást szeretném ebben az írásomban egy kicsit más szemszögbe helyezni, és kidomborítani azokat a különbségeket, akik a két beszélgetés típus között vannak.

Az írás során a saját élményeimre támaszkodom, hiszen én magam is jártam pszichológushoz a képzésem alatt.

• A pszichológus csak rám figyel, én vagyok a fókuszban.
  
  

A tanácsadás során minden alkalommal arról beszélgettünk, amit én hoztam fel. Arra reagált, azt vitte tovább. Minden elhangzott mondat rólam és a hozott témámról szólt. Nem jött szóba oda nem illő, nekem nem hasznos téma, nem kalandozott el senki sem. Nem sablonokban, panelekben, üres mondatokkal nyugtat meg, személyre szabott technikákat alkalmaz, ami a legjobban passzol a helyzetemhez. Emellett a tanácsadás során vállalt feladataim elvégzésére motivál, és eredmény esetén őszinte dicsérettel jutalmaz.

• A jelenlegi állapotomat veszi alapnak, nem a múlttal vagy a jövővel foglalkozik.

Gyakran halljuk, hogy a pszichológusnál a ködös múltban utazgatunk. Ezt határozottan meg tudom cáfolni. Egy jó pszichológus a jelennel foglalkozik, hiszen a problémát is a jelenben tudja megoldani a kliens, nem tud visszautazni és megmásítani a múltját. Vannak olyan technikák, amik a múltbéli élményekkel dolgoznak, de ezek mindig az aktuális téma, probléma függvényében vannak értelmezve és feldolgozva.

• Tükröt tart elém, amiben jobban meglátom a vakfoltjaimat, és a rejtett működéseimet.

A jó pszichológus ismérve, hogy kevesebbet kérdez, mint amennyit mond, és kevesebbet mond, mint a kliense. Az egyik fő eszköze a pszichológusnak az, hogy más kontextusba helyezve elismétli, amit mond a kliense. Így olyan összefüggésekre derülhet fény, ami addig ismeretlen volt a kliense számára, ami egy lépéssel közelebb tudja vinni őt a problémája megoldása felé.

• A jó pszichológus elfogad, akármit is mondok, vagy gondolok.

Az ülések során olyan dolgokról is lehet szó, amik rossz fényben tüntethetik fel a klienst. A jó terapeuta nem ítélkezik, nem mondja el a személyes véleményét az eseményekről, amik a klienssel történnek, és nem címkézi, feltétel nélkül fogadja el a kliensét.
A feltétel nélküli elfogadás olyan pozitív érzelmi odafordulás a másik ember felé, amely nem a tulajdonságoknak, a viselkedésnek szól, hanem a személynek, aki önmagában érték és gyógyító hatású.

• A pszichológiai tanácsadás szó ellenére ugyan, nem ad kéretlen, nem működő tanácsokat.

Sokszor tapasztalom azt magánemberként, hogy akinek elmondom a problémámat, egyből tanácsokkal reagál. Megoldási javaslatokat ad, amik az esetek nagy részében nem működnek. Nem is működhetnek, hiszen amikor a problémámról beszélek nekik a helyzet csak egy szeletét osztom meg velük, mert akkor abban a percben én is csak egy kis részét veszem figyelembe a problémát okoz helyzetnek.
Amennyiben a pszichológus tanácsot adna egy kliensének egy adott problémával kapcsolatban, áttételesen ő maga vállalná a felelősséget a kliense nehézségéért, pedig a pszichológiai tanácsadás épp ellentétesen működik: célja az életünk irányításának képességének fejlesztése, a kontroll gyakorlása és a felelősség vállalása.

Ezek az élmények alapján választottam a hivatásom, illetve ezek az élmények határozták meg, hogy milyen pszichológus legyek. 

A fentieket alapelveimnek tartom, úgy gondolom, az a dolgom, hogy jobb, mélyebb önismeretre tegyen szert a kliens, aki hozzám fordul. De mi is az az önismeret? Ha egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés. 

A célom, hogy segítsek a kliensnek, hogy olyan emberré váljon, aki ismeri saját erejét és korlátait, így a saját maga hősévé váljon. A hétköznapokból ismerős probléma, hogy önmagunk megismeréséhez bátorság kell, csakúgy, mint az önmagunkkal szembeni őszinteséghez, valamint a korlátjaink, illetve gyengeségeink felvállalásához - látható, hogy igazán hősies küzdelem ez, lélektani értelemben legalábbis. 

De ennek az küzdelemnek a végén ott van a jobb társas kapcsolatok, a produktívabb, elégedettebb élet és a mélyebb önelfogadás lehetősége. 

Ehhez az úthoz nyújthatok segítséget Neked!